A heavy metal (magyarul nehéz fém) kifejezés eredete, mint zenei meghatározás, meglehetősen bizonytalan. A szókapcsolatot századokon át a vegyészetben és a kohászatban használták.
A kifejezés egyik korai megjelenése a modern kultúrában
William S. Burroughs író nevéhez köthető. The Soft Machine című, 1962-es novellájában az egyik szereplő "Uránusz Willy, a Heavy Metal kölyök". Burroughs következő regényében (Nova Express, 1964) továbbfejlesztette a témát, és a függőséget okozó drogok
metaforájaként használta a nehéz fém kifejezést.
Ian Christe metal történész, 2003-ban megjelent könyvében (Sound of the Beast:
The Complete Headbanging History of Heavy Metal) így magyarázza, hogy mit jelentenek a kifejezés egyes szavai a
hippi szlengben: a heavy nagyjából a hatásos vagy ütős szinonímája, és metalnak neveznek egy bizonyos hangulatot, mintha valaki fémekkel gürcölne vagy fémek súlya nyomná.
Ebben az értelemben a heavy szó lényeges eleme volt az 1950-es évek eleji
beat-irodalomnak és a későbbi
ellenkultúra szlengjének, az 1960-as évek közepén pedig már általánosan utalt a "nehéz zenékre" – a popzenei kínálat tipikusan lassú, keményebben megszólaló formáira.
Az
Iron Butterfly együttes 1968 elején megjelent bemutatkozó lemezének címe: Heavy. Dalszövegben először – még ugyanabban az évben – a
Steppenwolf híres Born To Be Wild dalában bukkant fel a heavy metal szókapcsolat. A kifejezés zenei eredetének egy későbbi – vitatott – magyarázatát a
Jimi Hendrix Experience korábbi managere, Chas Chandler szolgáltatta egy 1995-ös interjúban. Állítása szerint, a heavy metal szókapcsolat a New York Times hasábjain
Jimi Hendrix egyik koncertjéről írt beszámolóban szerepelt először, a hatvanas évek második felében, ahol a szerző úgy jellemezte az előadást "mintha nehéz fém zuhogott volna az égből". A Chandler állítását alátámasztó eredeti cikket még nem sikerült megtalálni.
Egy zenei stílus leírására első alkalommal a Creem rockmagazin 1971. májusi számában használta a kifejezést Mike Saunders kritikus, a
Sir Lord Baltimore együttes Kingdom Come című lemezéről írva: „A Sir Lord Baltimore úgy tűnik bevet minden heavy metal trükköt, ami a nagykönyvben meg van írva.” A kifejezés elterjesztésében szerepe volt a Creem egy másik kritikusának, Lester Bangs-nek is, aki az 1970-es évek elején az olyan együttesekről szóló írásaiban használta, mint a
Led Zeppelin és a
Black Sabbath. Számos zenekritkus kezdetben gúnyos megjegyzésként használhatta a heavy metal megjelölést, de a stílus rajongói gyorsan elfogadták ezt a cimkét.
A magyar nyelvben a kifejezésnek kétféle írásmódja helyes, kiejtése mindkettőnek megegyezik. Legelterjedtebb az eredeti angol írásmód (heavy metal) használata, de a fonetikus átírás is alkalmazható (hevi metál), bár utóbbi nagyon-nagyon ritkán fordul elő. A kétféle írásmód különböző mutációi (pl.: heavy metál) abszolút helytelenek.
A heavy metal és a hard rock kifejezések gyakran keveredtek, elsősorban az 1970-es évek együtteseinek vonatkozásában. Abban az időszakban, mikor még egymás
szinonímái voltak. Például, az 1983-as kiadású
Rolling Stone enciklopédia egyik szócikke szerint "az agresszív, blues-alapú hard rock stílusáról ismert Aerosmith a hetvenes évek közepének csúcs heavy metal bandája volt Amerikában". Az
Aerosmith klasszikus hangzását – az egyértelműen tradícionális rock and roll gyökerei miatt – ma már kevesen neveznék heavy metalnak. Még ha néhány együttes neve szorosan összeforrt is a műfaj felemelkedésével – mint a
Led Zeppelin és a
Deep Purple –, a jelenkori metal közösség nagyrészt nem tartja őket heavy metal együttesnek.
